Az ugr�s elm�lete

A helyes ugr�s A l� az ugr�sn�l �velt h�ttal, �velten el�reny�l� nyakkal jut kereszt�l az akad�lyon. Az ugr�s �ve (lebeg�s) folyamatos, t�r�s n�lk�li. Az ugr�s mozzanatainak elemz�sekor meg�llap�that�, hogy az ugr�s maga a v�gtasorozat egyik emeltebb tagja, annak egyik form�ja. A l�bsorrend azonban az elugr�s pillanat�ban nem azonos a v�gt��val. Az akad�ly helyes lek�zd�s�nek a m�dja, hogy a l� az akad�ly el�tt kell� lend�lettel, izgalom n�lk�l az elugr�s hely�t j�l megv�lasztva, m�reteit megbecs�lve, b�tran ugorjon el. A l� az akad�ly megk�zel�t�sekor s�lypontj�t h�tra helyezve, az �z�leteit meghajl�tva, izmai megfesz�t�s�vel rug�szer� ell�k�st produk�l. A lend�lettel t�rt�n� ell�k�s erej�vel az akad�ly felett lebeg. A helyes egyens�lyi helyzetet a nyak�val biztos�tja. Az ugr�s el�k�sz�t�se A l� az el�k�sz�t�s alatt el�reny�jtja a fej�t �s a nyak�t, hogy az akad�lyt helyesen tudja megbecs�lni �s az ugr�s hely�t megv�lasztani. Ezzel egy id�ben az egyik el�ls� l�b�ra helyezett tests�ly�t, biztos�tva a t�k�letes al�t�maszt�st. �gy lehet�v� v�lik, hogy az ugr�s magass�g�hoz m�rten al�t�masztva, a rug�szer� ell�k�st biztos�tani tudja. A far s�llyed�se ann�l m�lyebb, min�l magasabb az akad�ly. Az el�ls� l�b megterhel�se ut�n a v�gta folyamat�hoz hasonl�an, az �tl�s h�tuls� l�b �r a f�ldre, (megszak�t�s, az elej�t a f�ldr�l m�r ell�kte) majd a m�sik h�tuls� l�b f�ldre �r�se k�vetkezik. Elugr�s A h�tuls� l�bak f�ldre �r�s�nek sorrendj�ben a l� s�lypontj�t teljesen h�tra helyezi, izmai �sszetol�s�val a lend�let l�k� erej�vel mag�t a f�ldt�l ell�ki. A h�tuls� l�bak ell�k�se nem egyszerre, hanem a f�ldre �r�s sorrendj�ben t�rt�nik. Lebeg�s Az elugr�s pillanat�ban a kiny�l� h�tuls� l�bak izmai, felszabadult rug�k�nt a testet ell�kik, s a l� lebeg� helyzetbe ker�l. A h�t tev�kenys�ge az er�lyes felfel� �vel�sben jut kifejez�sre. A teljesen kiny�jtott nyak biztos�tja az egyens�lyt. Az el�ls� l�bak teljesen felh�z�dnak. A lebeg�s folyam�n a h�t �s a nyak t�r�s n�lk�li �vet k�pez. A kiny�jtott nyak az egyens�lyt, a felfel� �velt h�t a h�tuls� l�bak �rint�s n�lk�li �tjut�s�t biztos�tja. Az ugr�s �v�nek legmagasabb pontj�t�l a tests�ly m�r el�re helyez�dik. Az el�rehelyez�d�tt s�lypont k�vetkezt�ben a h�ts� r�sz felszabadul �s az akad�ly f�l�tt a l� �rint�s n�lk�l halad �t. F�ldre�r�s A f�ldre�r�s a keres� l�b talajra helyez�s�vel, a terhel�s teljesen a f�ldet�r� l�bon van. A h�tuls� l�bak a has al� vannak h�zva. A talajt�r� el�ls� l�b azonnal kicser�l�dik a m�sik el�ls� l�bbal, mely nemcsak �thelyezett s�lyt visel m�r, hanem az ell�k�st is v�gzi a v�gta folytat�s�hoz. Tovahalad�s A h�tuls� l�bak talajhoz val� k�zeled�s�vel, a s�lypont h�tra helyez�dik, �s a h�tuls� l�bak tev�kenys�ge is el�t�rbe ker�l. A s�lyt visel� el�ls� l�b felr�nt�s�val, az el�sz�r f�ldet�r� h�tuls� l�b veszi �t a terhet, mely egyben els� mozzanata a k�vetkez� v�gtaugr�snak is. Az itt le�rtak a helyes l�bsorrendet ismertetik az ugr�sn�l. Az ett�l val� elt�r�s a helytelen l�bsorrend, a megzavart ugr�-el�k�sz�t�s, a l�nak sokf�le m�don val� akad�lyoztat�s�b�l eredhet. A nem kiegyens�lyozott ugr�sn�l el�fordulhat, hogy a h�tuls� l�bak �rintik az el�ls�ket (patk�t, inat), s ennek k�vetkezt�ben felbukhat a l�. Sok esetben megfigyelhet�, hogy a lovak az ugr�s el�k�sz�t�se, vagy a lebeg�s alatt v�ltj�k l�bukat. Ez rendszerint az �gyesebb, er�sebb l�b haszn�lat�nak akar�sa, vagy az elhaszn�lt l�bak k�m�l�se. Egyes lovak magasabb ugr�sokn�l, a h�tuls� l�bak felr�nt�sa mellett, azokat oldalra is elh�zz�k, kiz�rva az akad�ly �rint�s�nek lehet�s�g�t. Ebben esetben az egyens�lyt a nyak m�sik oldalra tol�s�val biztos�tj�k. (Csak teljesen elengedett, szabad nyak eset�ben lehets�ges.) Az akad�ly felett kir�g� lovak az iz�leteik, izmok meghajl�t�s�t�l f�lve, kir�g�ssal biztos�tj�k a h�tuls� l�bak �tjut�s�t. Rendszerint az �rz�keny h�t �s cs�nk�z�leti b�ntalmak az okai. Megfigyelhet�, m�g a kis v�gtaugr�s� lovak k�zelr�l, addig a t�rtnyer� mozg�s� lovak messzebbr�l is elugranak. Nem el�g azonban a l�nak j� ugr�k�pess�ggel rendelkezni, hanem sz�ks�ges m�g hozz� a b�tors�g, lovas�ba vetett bizalma, valamint a l� ugr�st�lusa (bascule). Vannak lovak melyek nagyokat ugranak ugyan, de m�g az 1,20 m-es rudat is leverik, mert l�gatj�k l�baikat. Ezek a lovak a teny�szt�sben nem k�v�natosak, mert ut�daik val�sz�n�leg ugyanezt a bascule-t fogj�k mutatni az akad�lyok felett. A FEI tiltja ugyan, ennek ellen�re m�g ma is sok helyen l�tni az ilyen lovak �n. b�rol�s�t, ami annyit jelent, hogy ugr�s k�zben a l�b�t l�gat� l� l�b�ra �tnek, vagy a rudat - az ugr�s k�zben - magasabbra emelik, hogy a l� beverje l�b�t. �gy a l� nem egy�ttm�k�d�se, hanem f�lelme jelek�nt fogja korrig�lni l�bait az ugr�s felett.